Tudtad, hogy a világon
csaknem 1 millió tonna papírt használunk el naponta? Vajon milyen hatást
gyakorol ez a környezetünkre?
Mi, magyarok tavaly ünnepeltük a hazai papírhasználat 700. születésnapját.
Amikor Károly király 1310-ben bevezette, hogy az udvarban papírt használjanak a
hivatalos iratok elkészítéséhez, Európában élen járt döntésével. Korábban
egységesen mindenütt pergamenre, előtte pedig papiruszra vésték a betűket, ha a
kőtáblákról és a cserepekről nagyvonalúan megfeledkezünk.
Papír
és államigazgatás
Kínában
viszont már i. e. 1400-ban írásra használták a sédkender leveleit. I. sz.
105-ben pedig felmerült, hogy a drága selyem helyett inkább papírra róják a
hivatalos iratokat. A példa ragadós volt: kínai foglyok révén előbb
Közép-Ázsiába, majd Afrikába és Európába vándorolt a papírkészítés tudománya,
amely lényegileg ma is ugyanazt az eljárást jelenti: rostos növényt – vagy
annak cellulózát – és pamuthulladékot vízzel elkevernek, a masszát összezúzzák,
majd kimerítenek belőle egy lapnyit, azt két lépcsőben víztelenítik, felület kezelik
és szárítják. Ami változott: a hivatalok, az irodák, a háztartások
papírfogyasztása. Méghozzá drasztikus mértékben!
Míg ma a papír tömegáru, a 16. század papírmalmaiban még arra is figyeltek,
hogy termékeik megkülönböztethetők legyenek a versenytársak papírjaitól. Idővel
még a törvény is védelmébe veszi a gyártókat: bünteti a papírhamisítást,
különösen azokét a papírokét, amelyekből váltók és más pénzhelyettesítő
eszközök készültek. Ha valaki engedély nélkül olyan papírt készített, amelyek e
célra alkalmasak voltak, halállal büntették, de az egyszerű
hamispapír-gyártásért is öt-tíz év súlyos börtön járt.
A papír tömegtermelése viszonylag gyorsan beindult Magyarországon: legnagyobb
papírgyárunkat, a diósgyőrit 1773-ban alapította Altmann Ernő, némi bonyodalom
árán: „Előbb engedélyt kapott Mária Teréziától, de azt szinte azon nyomban
vissza is vonták. A császári hivatalnokok ugyanis azt szerették volna, ha csak
az osztrák papírgyárak alapanyagát állítja elő az üzem. Végül mégiscsak
felruházták papírgyártási joggal. A cég által gyártott műszaki rajzlapot a gyár
kezdőbetűi nyomán egyszerűen csak dipának nevezték a huszadik század vége felé
is” – olvashattuk a Magyar Távirati Iroda születésnapi megemlékezésében.
Mint minden manufaktúrát, a papíriparit is utolérte a gépesítés. 1827 után a
kézi merítés kuriózummá vált, géppel kezdték végezni ezt a műveletet is. A
papírt meg hengerekre futtatták, úgy szárították, kezelték és vágták méretre.
Külön rendszere alakult ki a papírmennyiségeknek és a papírlapok méretének. Az
ív volt az alapegység, 25 ív 1 konccal, 500 ív 1 rizsmával, 1000 ív 1 új
rizsmával és 5000 ív egy bálával volt egyenlő. A papírlapok nagysága pedig A0-val
kezdődött és A6-tal végződött. Mindegyik méret fele volt az előzőnek.
A vízvezetékrendszer elterjedésével a papírgyártás már nem korlátozódott a
hegyi folyók mellékére, hiszen a vezetékből is tiszta víz folyt, a meghajtás
pedig előbb gőzgéppel, majd robbanó- és elektromos motorokkal történt. Így
Budapesten, Fiumében is alakultak papírüzemek. Őket erősen támogatták az állami
és helyi hivatalok: 1901-ben például rendeletet hoztak, hogy levelezésüket csak
magyar papíron végezhetik.
Az újságok, könyvek egyre nagyobb számban és terjedelemben jelentek meg, és
növekvő mennyiségben igényelték a papírt. Aztán egyszer csak felbukkant a
számítógép, és ma már az számít sikknek, ha takarékoskodunk a papírral, nem
nyomtatjuk ki azt az iratot vagy e-mailt, amely nem feltétlenül szükséges.
Mivel
jár?
A
papíralap mellőzésével értelemszerűen csökkenhető a felhasználás. A
felhasználás csökkentésével pedig talán visszaszoríthatók azok a
környezetromboló hatások, amelyek a papírgyártással járnak. Ezért mindenképp
vedd figyelembe, hogy 1 tonna papír előállításához akár 3,5 tonna fa is
szükséges. Jelenleg az emberiség évente egy Görögországnyi erdőt pusztít el,
igaz, a papírgyártók csak a fakitermelés egyötödéért felelősek. Ugyanakkor a
papírgyártás a világ energiafelhasználásának 4 százalékát teszi ki, és a
papíripar 1 tonna papírtermék előállításához bármely más iparágnál több vizet
emészt fel. A papírmalmokból ugyanakkor nagy mennyiségű vegyi anyag kerül a
természetes vizekbe, közülük az egyik legmérgezőbb a klór, melyet a papír
fehérítésére használnak.
Spórolj,
ahol csak tudsz!
Hogy
ezeket a drámai folyamatokat visszafogjuk, nekünk, mindennapi embereknek kell
figyelnünk arra, hogy kevesebb papírt használjunk fel. Igaz, a középkori vagy
akár a kora újkori szintre sosem térünk vissza, mégis érdemes a fogyasztás
növekedésének gátat szabnunk! A Tudatos Vásárló munkatársai a következő
ötletcsomagot állították össze, hogy ne csak a környezet, hanem pénztárcád
kímélésében is segítségedre legyenek:
- Mielőtt nyomtatsz vagy
fénymásolsz, gondold át, hogy valóban szükséges-e!
- Használj újrahasznosított
papírt!
- Nyomtass kétoldalasan,
használd fel újra a félig üres papírokat.
- Állítsd kisebbre a margókat,
nyomtass több kicsinyített oldalt egy lapra, állítsd kisebbre a
betűméretet.
- Használj „hatékonyabb”,
kisebb szóközöket tartalmazó betűtípust, pl. Arialt vagy Times New Romant.
- Nyomtatási elölnézetben
ellenőrizd a dokumentumot, hogy ne kelljen újra kinyomtatni valamilyen
elrendezési hiba miatt.
- A már szükségtelen papírt
szelektíven gyűjtsd, hogy újrahasznosíthassák.
- A faxokat előzetes
kinyomtatás nélkül is elküldheted (File>Küldés>Fax), illetve a saját
készülékeden beállíthatod, hogy a fogadott faxokat ne nyomtatott
dokumentumként, hanem e-mailben kapd meg.
- Fénymásoláskor két oldalt
másolhatsz egyre, ha kb. 30 százalékkal csökkented a méretét; bizonyos
könyveknél a nagy margó miatt ennél kisebb csökkentés is elég lehet.
- Ha vékonyabb papírt
használsz, akkor nemcsak a felhasznált papír mennyisége csökken, hanem
pénzt is spórolsz vele, ráadásul a nyomtatás minőségén ez mit sem
változtat! A papír vastagságát gsm-ben vagy g/nm (gramm/m2)
mértékegységben adják meg, és általában 60 és 100 gsm között változik
- Papír zsebkendő, szalvéta,
toalettpapír, papírtörlő és egyéb papírtermékek használatával naponta több
mint 270 ezer fát húzunk le a vécén és dobunk ki a szemetesbe, hiszen ezek
a hulladékok érthető okokból nem újrahasznosíthatók; ezért nagyon fontos,
hogy olyan papírtermékeket válasszunk, melyek újrahasznosított papírból
készültek. Papírtörlő helyett inkább válaszd a régi bevált
kéztörlőrongyot!
http://www.otvenentul.hu/penzugyek/46476
Kommentáld!